Magyar szerkezettár
🪄 



    jelent
    
      
      
    
    
      ts
      ige
    
    
1.
      tudtul v. hírül ad, közöl.
      tudósítónk jelenti, hogy ...

      
 | 
        
<feljebbvalónak, hatóságnak> hiv. tudomására hoz valamit.
      
      
 | 
        
          
 ▸
(rég: alázatosan) jelentem , hogy 
        
      
    

    
2.
      
        
 ▸
jelenti magát
      
    

    
3.
      valaminek a megtörténtét v. (várható) bekövetkezését jelzi, arra mutat.
      a fehér zászló a megadást jelenti.
      
 | 
        vmely okra v. célra mutat.
        mit jelent ez a sietség?;
        
          
 ▸
ez azt jelenti  annyit jelent, hogy 
        
      
    

    
4.
      
<szó, nyelvi jel> vmely szemléleti v. gondolati tartalmat képvisel.
      mit jelent ez az idegen szó?
      
 | 
        valami vhogyan értelmezendő, valamit ki akar fejezni.
        mit jelent ez a vers?
      
    

    
5.
      sajtó
      valaminek tekintendő.
      halála nagy veszteséget jelent (= nagy veszteség).
      
 | 
        valaminek valamilyen jelentősége van.
        sokat jelent neki a barátság.
      
    

    
[←jelen ‘megjelenik’ ←jelenik
]

  


____________________
jelenti
→ jelent ⊕ i[Prs.Def.3Sg]




i[Prs.Def.3Sg]
____________________
azt
→ az ⊕ -t




    az
    
      
      
    
    
      (mássalhangzóval kezdődő szó előtt)
    
    (
      a
    )
    
I.
      
        fn-i mut
        névm
      
    

    
II.
      
        határozott
        névelő
      
    

    
[
      fgr
    ]

  





    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  


____________________
annyit
→ annyi ⊕ -t







    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  


____________________
ó/ez
→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ ez




    ó1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az o hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ó, ó).
      
 | 
        
<rövidítésként:>.
        
          
 ▸
ó
        
      
    

  

    ó2

    
 →
 óv
  

    ó3

    
      
      
    
    
      mn
    
    
1.
      irod
      ódon, ősi.
    

    
2.
      irod
      elavult.
    

    
3.
      nép
      nem ez évi <termés(ű)
>.
      az ó vörösborból adj, ne az újból!
    

    
[
      fgr
    ]

  

    ó
    
      cxn
    
    óra.
  


/[Hyph:Slash]




    ez
    
      
      
    
    
      mut
      névm
      (ha a hozzá tartozó szó mássalhangzóval keződik:)
    
    e
    
I.
      
        (fn-i)
      
      
1.
        az itt mutatott, az itt levő személy dolog.
        ki ez?; ez (itt) a duna;
        
          
 ▸
ez az
        
        
 | 
          
<lenézőleg, (jelen v. a közelben levő) személyre utalva:> ő.
          megint ez beszél?; ezek mindenre képesek!
        
      

      
2.
        
<előzményre való utalásként:> az imént említett dolog, es. személy.
        ezt ismerem, azt nem.
        
 | 
          
            <az előző m teljes tartalmára utaló szóként.>
          
          ezt már hallottuk.
        
        
 | 
          
            
 ▸
ez meg ez  ez és ez
          
          elmondta, hogy ezzel meg ezzel találkozott.
        
      

      
3.
        
          (ragozott v. névutós jelzőként)
        
        
          
 ▸
ez az
        
        ennek a fiúnak; e mögött a ház mögött.
      

      
4.
        
          (ragozott v. névutós jelzőként)
        
        az imént említett.
        kati jól szerepel! − ettől a lánytól még sokat várhatunk.
        
 | 
          
<rendsz. felkiáltásban:> ilyen nagy.
          ezt a szerencsét!
        
      

      
5.
        
          (msz-szerűen)
        
        
          
 ▸
ez van
        
      

    

    
II.
      
        (mn-i, ragozatlan jelzőként)
      
      vál
      ez a(z), ezen.
      e nemzet; ez esetben.
    

    
[
      fgr
    ]

  


____________________



    hogy1

    
      
      
    
    
      hsz
    
    
I.
      
        kérdő
      
      hogyan?
      hogy vagy?;
      
        
 ▸
hogy volt!
      
      
 | 
        
          
 ▸
hogy a csudába  a fenébe  ne ?!
        
      
      
 | 
        
<felkiáltásban:> mily nagyon ...!
        hogy sajnálom!;
        
          
 ▸
de még hogy!
        
      
    

    
II.
      
        von
      
      
1.
        
<
(idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor.
        egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.
      

      
2.
        
<kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an).
        megcsinálták, ki hogy tudta.
      

    

    
III.
      
        htl
      
      
1.
        <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.>
        
[jól megy a munka? ] mikor hogy!
      

      
2.
        
          
 ▸
hogy, hogy nem
        
        hogy, hogy nem, elveszett.
      

    

    
[
      fgr
    ]

  

    hogy2

    
      
      
    
    
      ksz
    
    
1.
      
        <a főm vmely névszói részét helyettesítő v. értelmező mellékm kapcsolására.>
      
      az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ...

      
 | 
        
          <közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.>
        
        azt mondta, hogy ...

      
      
 | 
        
          <fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.>
        
        annyira félt, hogy szólni sem mert.
      
      
 | 
        nép biz
        
          <olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz v. isz helyettesíti.>
        
        annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no!
      
    

    
2.
      
        <látszólag alá- és fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.>
      
      mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy?
      
 | 
        
<célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> és, de.
        a nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön (
helyesen: és v. de ezután hamarosan újra kisütött).
      
    

    
3.
      
        <főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.>
      
      még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg!
      
 | 
        
          <visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.>
        
        hogy honnan tudom?
      
      
 | 
        
          <közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére v. közbevetésként.>
        
        hogy úgy mondjam.
      
    

    
4.
      
        <msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.>
      
      persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ...;
      
        
 ▸
éppen hogy csak
        
 ▸
nemcsak hogy , hanem  de még 
      
      nemcsak hogy szép, hanem jó is.
    

    
[←hogy1

]

  


..........



    ahogy
    
      
      
    
    
      von
      hsz
    
    
1.
      amilyen módon v. állapotban.
      nem maradhat úgy, ahogy van;
      
        
 ▸
lesz, ahogy lesz  ahogy lesz, úgy lesz
        
 ▸
ahogy jön
        
 ▸
ahogy vesszük
      
    

    
2.
      amilyen (nagy) mértékben.
      kiabált, ahogy csak bírt.
      
 | 
        biz
        
<önállósult mellékm-ban, felkiáltó értékkel:> milyen nagyon, milyen jól v. rosszul stb.!
        ahogy az kiabált!
      
      
 | 
        gúny
        
          <ugyanilyen haszn, a másik beszélő szavainak tagadására.>
        
        ahogy te tévedsz!
      
    

    
3.
      amilyen értékben, amilyen összegért.
      úgy adom, ahogy vettem.
    

    
4.
      mihelyt, amint.
      ahogy lefeküdt, elaludt.
      
 | 
        amikor, amíg.
        ahogy megy, egyszer csak meglát egy embert.
      
    

    
5.
      
<érzékelést jelentő igék utáni mellékm kötőszavaként:> hogy.
      láttuk, ahogy kidőlt a fa.
    

    
6.
      
        <mondást v. érzékelést jelentő igékkel, nem valódi alárendelésben.>
      
      
        
 ▸
ahogy hallom, ahogy állítják 
      
    

  



  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024